Mindig is próbáltam az önfejlesztés praktikus oldalát megközelíteni. Olyan dolgokat szeretnék tanulni, amiket a mindennapi életben is használhatok. Így amikor elkezdtem a memóriával foglalkozni igyekeztem olyan témákat gyűjteni, amiket valóban használni tudok, ezért ezeken fogunk végigmenni. Az általam választott témák:
- verstanulás
- bevásárló lista megjegyzése
- nagy mennyiségű anyag megjegyzése
- nevek, dátumok
Nyilván a sort hosszan lehetne még folytatni a jelszavakkal, PIN kódokkal, hátáridőkkel, matek képletekkel, útvonalakkal és térképekkel, nyelvtanulással, stb. Viszont, ha itt megérted a gondolatmenetet akkor már alkalmazni tudod ezt a többi dologra is. (A nyelvtanulás nyilván még egy több változós dolog, az egy külön témát is megérne, viszont biztos vagyok benne, hogy azon a területen is hasznát fogod venni ezeknek az elveknek.)
Két dolog jutott még eszembe, ami bizonyítaná a módszerek eredményességét. A fent felsorolt dolgokat, még ha nehezen is de meg tudják jegyezni az emberek. Viszont ezek mellett szerettem volna olyan dolgokra is használni a tanultakat, amik nem mindennaposak. (Ennek ellenére teljesen átlag ember is meg tudja őket tanulni, mégis sokkal látványosabb, mint egy bevásárló lista megjegyzése.)
zek pedig egy összekevert 3x3x3 Rubik kocka kirakása csukott szemmel, valamint egy bekevert pakli francia kártya sorrendjének a megjegyzése. Ezek első hallásra hihetetlenül bonyolultnak és valami emberfeletti teljesítménynek tűnhetnek, viszont jelentem: mindegyiket sikerült megtanulnom. Ez mind azt bizonyítja, hogy egy átlag ember is szert tehet ilyen “emberfelettinek” tűnő teljesítményekre. Olvass tovább és aknázd ki te is a memóriádban rejlő lehetőségeket.
(Ha még nem tetted meg akkor olvasd el az elmélyült munkáról szóló bejegyzésemet is. Ott is sok hasznos infót találsz, amiket hasznosíthatsz ezzel kapcsolatban.)
Kiindulási pontok
Van-e fotografikus memóriánk?
A filmekben és regényekben gyakran találkozunk a „fotografikus memóriával” rendelkező zsenikkel, akik egyetlen pillantással megjegyeznek könyvlapokat vagy részletes képeket. De vajon létezik ez a képesség a valóságban?
A tudomány mai állása szerint valódi, teljes értékű fotografikus memória nem létezik – legalábbis nem úgy, ahogy azt a popkultúra ábrázolja. Vannak emberek, akik kiemelkedő vizuális memóriával rendelkeznek, és rövid ideig szinte fényképszerűen tudnak visszaidézni képeket, alakzatokat. Ez azonban többnyire gyorsan halványul, és nem alkalmazható minden információra.
Létezik egy ritka jelenség, az úgynevezett hipermnézia, amikor valaki saját élete napjaira elképesztő pontossággal emlékszik vissza. Ez azonban inkább érzelmi és életrajzi memória, nem képszerű „mentális fotózás”. A legtöbbünk memóriája nem fényképet, hanem jelentést tárol – asszociációk, érzelmek, történetek és ismétlések alapján építkezik. Ezért is van az, hogy könnyebben megjegyzünk egy vicces sztorit, mint egy telefonszámot.
Miből áll a memória?
Ha meg akarjuk érteni, hogyan működik az emlékezetünk, érdemes három fő szakaszban gondolkodni: rövid távú memória, munkamemória és hosszú távú memória. Ezek együttműködnek, amikor tárolunk, előhívunk vagy elfelejtünk információkat.
A rövid távú memória olyan, mint egy ideiglenes jegyzettömb: néhány másodpercig képes megtartani pár elemet, például egy telefonszámot, amit épp diktálnak. Ha nem ismételjük meg vagy kapcsoljuk össze valami mással, gyorsan eltűnik.
A munkamemória aktívabb: itt zajlik a „fejben számolás”, döntéshozás, vagy például az, amikor beszéd közben emlékszünk arra, hol tartottunk. Ez a memóriaforma kicsi, de rugalmas, és a tanulás egyik kulcsa.
A hosszú távú memória az, ahol a tartós emlékek élnek – azok, amelyekhez akár évek múlva is vissza tudunk nyúlni. Ezeket az agy megerősítéssel és gyakori ismétléssel építi be. Érzelmek, különlegesség, kontextus és gyakorlás mind segítik ezt a folyamatot.
Fontos tudni, hogy a memória nem rögzít, hanem újraalkot. Amikor visszaemlékszünk valamire, nem egy fájlt „nyitunk meg”, hanem sok apró részletet szerkesztünk össze – gyakran úgy, ahogy épp értelmes vagy kényelmes számunkra. Ezért is hajlamos a memória torzulásra.
Miért emlékszünk bizonyos dolgokra, másokra pedig nem?
Mindannyiunkkal előfordul, hogy egy gyerekkori nyaralás részleteire kristálytisztán emlékszünk, de azt már elfelejtettük, mit ebédeltünk két nappal ezelőtt. Ez nem véletlen – az agy szelektál.
Az egyik fő szempont az érzelmi jelentőség. Azokat az eseményeket, amelyekhez erős érzések társultak – akár pozitívak, akár negatívak –, sokkal valószínűbb, hogy hosszú távon is megőrizzük. Egy első randi, egy baleset vagy egy díjátadó emléke mélyebb nyomot hagy, mint egy átlagos hétfő reggel.
Szintén kulcsszerepe van a kontextusnak és ismétlésnek. Amit gyakran előhívunk vagy többször látunk (pl. egy jelszó, egy gyakran hallott dallam), az beépül. Viszont amit csak egyszer és figyelmetlenül találkozunk vele, azt gyorsan elfelejtjük. Ezért működnek jól az ismétlésen alapuló tanulási módszerek, például a villámkártyák vagy az időzített visszatesztelés.
Ezen kívül az értelmezhetőség is számít. Ha egy információ kapcsolódik valami máshoz, amit már tudunk – ha értelmet nyer számunkra –, könnyebben megmarad. Ez az oka annak, hogy történetekké formált anyagokat jobban megjegyzünk, mint önmagukban álló adatokat.
Végül: az agy néha elfelejt szándékosan. Az elfelejtés nem hiba, hanem szükségszerű folyamat: így szabadítunk fel kapacitást, és így tudunk alkalmazkodni a jelenhez. Az emlékezetünk nem könyvtár, hanem egy állandóan frissülő térkép – mindig csak annyit őriz, amennyi hasznos és aktuális.
Felkészülés
A következőkben pontokba szedve elmagyarázom, hogy melyik módszer honnan ered, miért jó, és mire tudod használni. Ha már hallottál ezekről akkor nyugodtan haladj tovább a Gyakorlatokra.
Memóriapalota (loci-módszer)
Eredet: Már az ókori görögök és rómaiak is használták. Cicero is írt róla. A módszert “loci technikának” (latinul: helyek) hívták.
Miért működik: Az emberi agy kivételesen jól jegyzi meg a helyszíneket, útvonalakat, téri viszonyokat. Evolúciós okokból a túléléshez mindig is fontos volt, hogy emlékezzünk: hol van víz, élelem, veszély. Ezt az adottságot használjuk ki tanulásra.
Mire jó: Szövegek, listák, sorrendek megjegyzésére. Nagyobb információmennyiség strukturált tárolására (például előadás anyaga, versek, szókincs).
Példa: Képzeld el a saját lakásodat, és minden szobába „leteszel” egy-egy megjegyzendő dolgot. Ez a vizualizált „séta” segít az emlékezésben.
Peg System (memóriacövek-módszer)
Eredet: Az 1600-as években már létezett, de igazán hatékony formában mnemonikaversenyzők és könyvszerzők (pl. Dominic O’Brien) tették népszerűvé.
Miért működik: Ha egy információt egy már ismert, fix kapcsolódási ponthoz (cövekhez) rögzítünk, könnyebben előhívható. A cövek lehet szám, kép, alakzat, hangzás.
Mire jó: Ha listákat kell sorrendben megjegyezni (pl. 1 = gyertya, 2 = hattyú), vagy ha számokat akarsz képpé alakítani.
Példa: Ha a 4. dolog, amit meg kell jegyezned, egy „alma”, és a 4. cöveked egy „szék”, akkor elképzeled, ahogy egy hatalmas alma szétloccsan egy széken. A sorrend is rögzül.
Active Recall (aktív visszahívás)
Eredet: Modern kognitív pszichológiai kutatások (pl. Henry Roediger) mutatták ki, hogy az önálló előhívás erősebb memórianyomot hagy, mint a passzív újraolvasás.
Miért működik: A memória nem csak tárolásból áll – előhívás közben újraszilárdul az emlék, mélyebbé válik. Ez az aktív agyi munka növeli a hosszú távú megtartást.
Mire jó: Tanulásra szinte bármilyen témában – szavak, fogalmak, definíciók, leckék. Különösen hatékony vizsgákra készüléskor.
Példa: Ahelyett, hogy újraolvasod a jegyzetet, becsukod, és felteszed magadnak a kérdést: „Mi volt a fő téma? Milyen példák voltak benne?”
Spaced Repetition (időzített ismétlés)
Eredet: Hermann Ebbinghaus, német pszichológus fedezte fel a 19. században. Megalkotta az „elfelejtési görbét”.
Miért működik: Az agy elfelejti az információt egy ismert ütem szerint. Ha pont az elfelejtés előtt ismételsz, akkor az emlék megerősödik, és tovább marad meg.
Mire jó: Nagy mennyiségű anyag hosszú távú megtartására. Különösen hatékony nyelvtanulásnál, évszámoknál, definícióknál.
Példa: Az Anki nevű app éppen ezt a logikát használja: automatikusan megkérdezi a kártyákat egyre ritkábban, ha jól tudod őket.
Chunking (egységekbe szervezés)
Eredet: George A. Miller pszichológus híres „7 ± 2” tanulmánya (1956) szerint az emberi munkamemória egyszerre kb. 7 információegységet képes kezelni.
Miért működik: Az agy jobban megjegyzi az információkat, ha azok nem elszigetelt elemek, hanem összefüggő egységek.
Mire jó: Számok, szövegek, sorozatok egyszerűsítésére. Segít hosszú szövegeket vagy fogalomrendszereket rövidíteni.
Példa: Ahelyett, hogy egy telefonszámot így jegyzel meg: 06704201234, bontsd így: 06 – 70 – 420 – 1234. Máris könnyebb!
Feynman-technika (tanulás tanítással)
Eredet: Richard Feynman Nobel-díjas fizikus módszere. Úgy gondolta: „Amit nem tudsz elmagyarázni egyszerűen, azt nem is érted igazán.”
Miért működik: A tanítás során aktívan strukturálod és megfogalmazod a tudást. Ez mély megértést és erős rögzítést eredményez.
Mire jó: Bonyolult fogalmak megtanulásához, hosszú tananyag feldolgozásához, vizsgaanyag összefoglalásához.
Példa: Tanulás után próbáld meg elmagyarázni a témát egy képzeletbeli gyereknek vagy ismerősnek. Ha elakadsz, oda kell visszamenni és pontosítani.
Gyakorlat
1. Verstanulás – hogyan jegyezzünk meg szövegeket gyorsabban és tartósabban?
Memóriapalota (loci-módszer)
Egy ősi, de rendkívül hatékony technika. Használható hosszabb szövegek rögzítésére úgy, hogy a vers sorait vagy szakaszait „elhelyezzük” egy ismert útvonal mentén (pl. otthonod szobáiban).
📘 Ajánlott forrás: Joshua Foer – Moonwalking with Einstein, magyarul is megjelent itt
Chunking + ritmus + vizualizáció
A verset bontsd értelmes egységekre (chunkokra), majd alkoss hozzájuk képeket. A költői képek gyakran segítik a vizualizálást. Pl. „Zúg az éji bogár” → képzelj el egy sötét szobát és egy zümmögő szkarabeuszt.
Hangos ismétlés és időzített visszahívás (spaced repetition)
Ne egyszerre akarj megtanulni egy egész verset. Tanulj keveset, de ismételd másnap, majd két nap múlva, stb.
📘 Tipp: próbáld ki az Anki nevű (ingyenes) alkalmazást – beállíthatod benne a szakaszokat és az ütemezést is.
2. Bevásárlólista – hogyan jegyezzük meg egyszerű tételeket anélkül, hogy leírnánk?
Láncmódszer (Linking method)
Képzeld el a tárgyakat egyetlen abszurd, vizuálisan túlzó történetbe fűzve. Pl.: kenyér – tej – fogkrém → „Egy óriási kenyérbe lépek bele, amiből tej fröccsen a szemembe, és gyorsan fogkrémmel próbálom lemosni.”
Memóriapalota, egyszerűsített változatban
Ha mindig ugyanabba a boltba jársz, használd az üzlet bejárását memóriapalotának: „zöldségpult → tejtermékek → pékáru” – és minden állomáshoz tedd hozzá, amit venni szeretnél.
Szám-címke (Major System vagy Peg System, haladóbbaknak)
Ha fix listamennyiségeid vannak (pl. mindig kb. 10 tétel), használhatsz memóriacövekeket (pl. 1 = krumpli, 2 = tej), és mindegyik számhoz társíthatod a tételt vizuálisan.
3. Nagy mennyiségű anyag megjegyzése – tanulástechnika haladóknak
Főbb gondolatok hierarchikus rendszerezése (mental map / knowledge tree)
Ne szó szerint tanulj meg mindent, hanem struktúrában. Készíts gondolattérképet (mind map) a témáról, vagy hierarchikus vázlatot, amit vizuálisan és logikailag is át tudsz látni.
📘 Tipp: Tony Buzan – The Mind Map Book, magyarul is megjelent itt, vagy egy nagyon jó program itt
Aktív visszahívás (active recall)
Ne olvasgasd újra az anyagot – zárd be a könyvet, és próbáld elmondani, amit tudsz. Ez a módszer kétszer hatékonyabb, mint újraolvasás.
Memóriapalota sorozatokban
Haladó szinten akár több memóriapalotát is létrehozhatsz külön témákra. Ez az elv alapján működik: “egy hely – egy témakör”.
A tanítás módszere (Feynman-technika)
Próbáld meg úgy elmagyarázni az anyagot, mintha egy 12 éves gyereknek mondanád. Ha valami nem megy, ott még hiányzik a megértés – és a memória megőrzéséhez először mindig értened kell, amit tanulsz.
Erre egy nagyon jó technika az, hogy például lefotózod a történelem könyved 10 oldalát. Ezeket a képeket feltöltöd a gépedre, átalakítod őket pdf formátumba, ezután karakterfelismeréssel is ellátod a pdf-et, majd feltöltöd a ChatGPT-nek azzal az utasítással, hogy csináljon neked belőle egy dolgozatot megoldókulccsal.
4. Nevek és dátumok – a társasági memória és a történelem fegyelme
Névhez arcot: képes asszociáció + megismétlés
Ha valakit bemutatnak: képzelj el a nevéhez egy képet, és kapcsolj hozzá valamit az arcához.
Pl. István → korona (mint Szent István), és látod, hogy magas, így elképzeled őt koronával. A megismétlés is kulcs: „Örülök, István!”
Számmemória: Dátumokat kódolj képpé
Pl. 1848 → forradalom → kokárda, fegyver, Nemzeti Múzeum. A számot nem önmagában kell megjegyezni, hanem jelentéssel együtt, kontextusba helyezve.
Peg system vagy Major system – haladó számkódolási technikák
Ha rengeteg évszámot, adatot kell fejben tartani (pl. történelmi tanulásnál), érdemes memóriaversenyzők által használt szám-ábra rendszert használni.
📘 Ajánlott: Dominic O’Brien – How to Develop a Perfect Memory, az író több műve is megjelent magyarul itt
A nagy mutatvány 1.: Egy pakli kártya megjegyzése
A módszer lényege, hogy:
-
Minden kártyához társítunk egy képet vagy szereplőt
-
Ezekből egy abszurd történetet vagy jelenetet alkotunk
-
A történetet elhelyezzük egy memóriapalotában (azaz egy ismert térbeli útvonalon)
Előkészületek: Hogyan alakítsd a kártyákat képpé?
A legtöbb memóriaversenyző egy kártyakódoló rendszert használ. Az egyik legismertebb az úgynevezett PAO-rendszer (Person-Action-Object), de most egy egyszerűbb, mégis látványos módszert mutatok:
1. Minden laphoz társíts egy karaktert
Így minden kártya egy élő “szereplő” lesz. Például:
| Kártya | Szereplő (Példa) |
|---|---|
| ♠ A (ász) | Sherlock Holmes |
| ♥ K (király) | Elvis Presley |
| ♦ Q (dáma) | Marilyn Monroe |
| ♣ J (bubi) | Pókember |
| ♥ 10 | Sárkány |
| ♦ 3 | Porszívó |
| ♠ 7 | Pizzaszelet |
| stb. | (te is választhatsz saját képeket!) |
A stratégia: hogyan memorizálsz?
-
Csoportosíts 3-asával vagy 4-esével a kártyákat
(a legtöbb versenyző hármasával dolgozik – így 52 kártya = kb. 17 kép) -
Minden csoportból készíts egy „kép-jelenetet”
Pl. az első 3 kártya egy abszurd minijelenet, amit egy helyre helyezel. -
Használj egy ismerős útvonalat vagy helyet (pl. otthonod)
Minden jelenet egy új szobába vagy pontra kerül.
Példa: első 20 kártya memorizálása
1. A kártyák (pl. véletlenszerűen keverve):
-
♠A, ♦3, ♥K
-
♣J, ♠7, ♣2
-
♦Q, ♠10, ♥2
-
♥10, ♣A, ♣5
-
♠5, ♦J, ♠9
-
♦6, ♦8, ♥7
-
♣3, ♥4
2. A szereplőképek (te sajátokat is választhatsz):
| Kártya | Kép (szereplő/tárgy) |
|---|---|
| ♠A | Sherlock Holmes |
| ♦3 | Porszívó |
| ♥K | Elvis Presley |
| ♣J | Pókember |
| ♠7 | Pizzaszelet |
| ♣2 | Fakanál |
| ♦Q | Marilyn Monroe |
| ♠10 | Motorkerékpár |
| ♥2 | Rózsa |
| ♥10 | Sárkány |
| ♣A | Hulk |
| ♣5 | Gördeszka |
| ♠5 | Villám |
| ♦J | Joker |
| ♠9 | Kalapács |
| ♦6 | Rózsaszín flamingó |
| ♦8 | Szörfdeszka |
| ♥7 | Tükör |
| ♣3 | Sajt |
| ♥4 | Sün |
3. Elhelyezés memóriapalotában (pl. a saját lakásod)
1. Helyszín: bejárat
Sherlock Holmes (♠A) porszívózik (♦3), miközben Elvis Presley (♥K) gitározik a sarokban.
2. Helyszín: konyha
Pókember egy pizzaszeletbe kapaszkodik, miközben egy óriási fakanál próbálja elkapni.
3. Helyszín: nappali
Marilyn Monroe egy motorkerékpárral száguld át a szobán, közben rózsák hullanak az égből.
4. Helyszín: fürdőszoba
Egy hatalmas sárkány küzd a Hulkkal, miközben gördeszkák repülnek körülöttük.
5. Helyszín: háló
Villámcsapás sújt le, közben a Joker kacag, miközben egy kalapácsot dob a plafonba.
6. Helyszín: erkély
Egy rózsaszín flamingó szörfözik egy pohár vízben, miközben a tükör visszaveri a napfényt.
7. Helyszín: előszoba tükör
Egy sajt bukfencezik a padlón, amit egy sün próbál elkapni.
4. Hogyan hívod elő az egészet?
Amikor fel akarod idézni a paklit, végigjárod képzeletben a memóriapalotád (bejárattól előszoba tükörig), és minden jelenetből visszafejted a 3 kártyát.
A kulcs: a képeknek abszurdnak, élénknek, mozgásban lévőnek kell lenniük ezek rögzülnek a legjobban.
Tipp haladóknak:
-
Használhatsz PAO-rendszert is, ahol minden kártyához:
-
Person (személy)
-
Action (cselekvés)
-
Object (tárgy)
Pl. ♠A = Sherlock Holmes – nyomoz – nagyítóval
Így 3 kártya = 1 személy + 1 akció + 1 tárgy = még hatékonyabb kódolás -
Jó ha tudod:
1. Össze fognak keveredni a memóriapalotáim, ha ugyanazt a helyszínt használom több dologhoz?
Nem feltétlenül, de vigyázni kell. Az agyunk jól tud különbséget tenni a tartalom alapján, ha az elég élénk és különböző. Például használhatod ugyanazt a lakást több palotához, ha más sorrendet, más célokat vagy más karaktereket használsz.
2. Mi van, ha elfelejtem a képet vagy jelenetet, amit a kártyához társítottam?
Ez eleinte gyakori, mert még nem elég szoros az asszociáció.
Megoldás: legyen a kép abszurd, vicces vagy érzelmileg feltöltött – ezek maradnak meg a legjobban. A “normál” képek (pl. csak egy kutya) könnyen elsikkadnak.
3. Meddig tart megtanulni egy teljes paklit memorizálni?
Kezdőként akár 30-60 perc is lehet, de gyakorlással ez 5 percre is csökkenhet! A memóriabajnokok 1 perc körül tudják.
4. Milyen gyorsan fogom elfelejteni a paklit, ha nem ismétlem át?
Ha csak egyszer memorizálod, akkor akár 1-2 napon belül elhalványulhat. De ha spaced repetitionnel újra gyakorlod, akár hetekre-hónapokra is megmarad.
A nagy mutatvány 2.: Rubik kocka vakon kirakása
Mivel a vakon kirakás nem egy kezdő módszer ezért felfrissítettem a tudásomat és megtanultam kirakni először nyitott szemmel. Ehhez is adok meg forrást, viszont szerencsére már rengeteg tartalom van erről magyarul is. Ha nem érted meg az egyikből akkor van másik 20, amiből megtanulhatod. Ez a lépés azért kell mert véleményem szerint egy nagyon jó alapot ad arra, hogy megtanuld hogyan működik a kocka. Megtanulsz pár algoritmust, “rááll” a kezed, gyorsul a mozgásod. Ezért azt javaslom, hogy ha első látásra bonyolultnak fog tűnni a vakon kirakás leírása, akkor az az alapok hiánya miatt van és nem azért mert te ne lennél rá képes. Nézzük tehát.
(források: kezdő módszer, betűjelek, vakon kirakás)
Első lépés: ismerd meg a kockát, mint egy térképet
A Rubik-kockának 6 színe van és 26 kis darabja (nem 54, mert a színes négyzetek egy darab részei).
-
Sarkok (corner) = 3 szín van rajtuk (pl. piros–fehér–zöld)
-
Élek (edge) = 2 szín (pl. fehér–piros)
-
Középsők (center) = 1 szín (ezek nem mozognak, csak forog a kocka körülöttük)
Második lépés: minden élnek adj egy nevet vagy betűt
Gondolj úgy a kocka élire, mint kis állomásokra egy pályán. Minden élnek adunk egy betűt, hogy könnyebb legyen megjegyezni.
Képzeld el, hogy a kocka felső oldala feléd néz, és az elülső oldal is.
Így nevezzük el az éleket (például):
| Él neve (pozíció) | Betű | Miért ez a név? |
|---|---|---|
| UF (Up–Front) | A | Ez az első él, elöl, fent |
| UR (Up–Right) | B | Jobb felső él |
| UB (Up–Back) | C | Hátul, fent |
| UL (Up–Left) | D | Bal felső él |
Harmadik lépés: a „buffer” – a kezdőpontod
Ahogy van egy „start mező” a társasjátékban, itt is van egy fix kezdőpont, amit buffernek hívunk. Itt mindig egy él van, ami el akar menni a saját helyére. Általában a „buffer” az egyik felső él, pl. UF (Up–Front). Innen indulunk, és elindítjuk a cserejátékot!
Hogy néz ki ez a gyakorlatban: A kirakás kezdésének a pillanatában bent van a buffer-ben pl. a piros-zöld él. Ez esetben a piros-zöldet betesszük arra helyre, ahol a kirakott kockán lennie kell. Ezt már nem fogjuk mozgatni, hiszen a tényleges helyére tettük. Viszont mivel ott egy másik él van, az amire kicseréltük, mondjuk fehér-kék, ezért ez a fehér-kék kocka bekerül a bufferbe. Ezután a fehér-kék élt tesszük be a tényleges helyére. Ilyenkor a bufferbe megint egy másik él kerül, méghozzá az, amire kicseréltük a fehér-kék élt. Ezért működik úgy a buffer, mint egy elosztópont. A legtöbb esetben minden él keresztül fog menni ezen a ponton és addig 723cserélgetjük az itt lévő kockákat, amíg az összes a helyére nem kerül. Az utolsó ilyen csere után értelemszerűen a buffer-t már nem kell mire cserélni, hiszen mindegyik él a saját helyén van.
Negyedik lépés: csinálj történetet a betűkből
Most jön a memória trükk! Ahelyett, hogy azt mondanád:
„A él megy a G-be, G megy a K-ba…”
Inkább ezt mondod:
„Anna elment a Gólyalábasokhoz, aztán kinyitott egy Kávézót.”
Ha a betűid: A – G – K, akkor ez a kis történet segít, hogy megmaradjon a sorrend a fejedben.
Példa: Rakjuk ki a kockát fejben (csak az éleket)
Képzeld el, hogy így néz ki a kockád (csak egy kis része):
-
A „buffer” él (UF) helyén egy olyan darab van, ami a UR helyre akar menni → Betű: B
-
Az UR helyén lévő él a UB helyre akar menni → Betű: C
-
A UB helyén lévő él vissza akar menni a „buffer”-be → ciklus kész
Betűkód: B – C
Most történetet gyártunk:
-
B = Béla
-
C = cukrot lop a boltból
Ez lehet vicces, látványos, buta, bármi – csak legyen emlékezetes.
Ötödik lépés: csukott szemmel visszajátszod
Most már bekötöd a szemed, és végrehajtod a tanult algoritmusokat, ami azt jelenti:
„Mozgasd a darabot a B helyre… aztán onnan a C-be…”
Nem kell kitalálnod, csak követed a történetedet, és minden darab a helyére ugrik.
Konklúzió
A memória fejlesztése nem misztikum vagy csak zseniknek való, hanem tanulható, játékos és mindenki számára elérhető készség. Legyen szó egy versről, egy bevásárlólistáról vagy akár egy Rubik-kocka vakon kirakásáról, a kulcs mindig ugyanaz: strukturált módszerek + kreatív képzelőerő + rendszeres gyakorlás.
Remélem értékes volt számodra ez a bejegyzés is! Találkozunk egy legközelebibben!
Üdv,
Máté
